Boldogan lakom csak egy kis barlangban vagy sarokban, bárhol, amíg van valahol laknom, hogy tudjak dolgozni. Mert amikor sokat dolgozol, nem törődsz azzal, hogy mit viselsz, vagy mit nem viselsz. Többnyire csak a kanapén alszom. Még ágyam sem volt. Sok helyen nincs ágyam.
Nekem sok házam van, mert azelőtt rohangáltam mindenfelé, és minden országban vettem ezt, vettem azt Ashramnak. És később az túl kicsivé válik, és akkor el se tudom adni. Időbe telik. És azelőtt nem volt velem senki, hogy segítsen nekem, ezért a nevemre írattam, és most oda kell mennem, hogy törődjek vele, mert néhány ország nem fogad el egy meghatalmazó levelet vagy útlevelet. Személyesen kell menned, egy közjegyző vagy ügyvéd előtt, bla, bla, bla. Nincs vége a gondnak. És az Ashramokról is gondoskodnom kell – nem csak erről az Ashramról, más Ashramokról is. Bla, bla, bla. Egyik dolog a másikhoz vezet. Sohasem egyedüli. Sosem csak egyedüli ügy vagy egye- düli esemény vagy egyedüli dolog. És azt gondolnád, hogy a gyakorlók nem törődnek az anyagi dolgokkal. Ez igaz. Ez teljesen igaz. Annak ellenére, amit rajtam látsz, nem igazán törődök vele. Boldogan lakom csak egy kis barlangban vagy sarokban, bárhol, amíg van valahol laknom, hogy tudjak dolgozni. Mert amikor sokat dolgozol, nem törődsz azzal, hogy mit viselsz, vagy mit nem viselsz. Többnyire csak a kanapén alszom. Még ágyam sem volt. Sok helyen nincs ágyam.
És most azt mondták nekem, hogy „Ez már a 21. század Mester. Többé ne lakj barlangban.” Azt mondtam, „Nekem ez ugyanaz.” Csak folyton ezzel zaklatnak. Tudjátok, hogy a tanítványok hogy tudnak zaklatni. Addig nyaggatnak, amíg be nem adod a derekad. És meg is félemlítenek, hogy a barlang nem jó az egészségemnek és mindezek. Az is igaz lehet. Az egy kicsit megijesztett. Mert ha a barlang nem természetes – valamilyen más szintetikus anyagból készült, akkor lehet, hogy hosszú idő után elrohad. És még ha nem is látod, a por és mindaz hatással lesz az egészségedre. Ez egy kicsit megijesztett. Ez egy kicsit meggyőzött, mert egészséges szeretnék maradni. Nem szeretek megbetegedni, és ugyanakkor dolgoznom is kell. Már az is elég rossz, ha egészsé- gesen kell olyan sokat dolgoznod, mint amennyit én dolgozok. Mi van akkor, ha beteg vagy és úgy dolgozol? Hogyan? És akkor zavarod a tanítványokat. El kell vinniük az orvoshoz vagy a kórházba, és gondoskodniuk kell rólad, ha súlyos beteg vagy és mindezek, mindenkit terhel. És ha beteg vagy, nem jó, ha tanítványok vannak körülötted. Vagy segítenek neked, de ügyetlenül és több gondot okoznak, vagy segítenek, de valami mást akarnak, és az rosszabb, mintha senki sem lenne körülötted. Mondom nektek, nagyon nehéz feltétel nélküli úgynevezett tanítványokat találni. Nagyon nehéz.
Ez milyen szemüveg? Távollátó, vagy ilyesmi? (Parkoláshoz.) Vezetéshez? Csak egy kicsit normális klasszikusnak tűnik. Szeretem a szépséget, már mondtam. De erre nincs szükségem. „Tetszik” nem jelenti azt, hogy kell. Ha egyedül vagyok, tényleg szabad- nak és boldognak érzem magam. Nem kell sokszor ruhát cserélned. A kutyákat nem érdekli, hogy nézek ki reggel vagy bármikor. Csak feltűzöm a hajam, és azt viselek, amit viselek. Nem olyan gyakori, hogy olyan sokféle szerepet kell játszanom egy időben, mint most. Kicsit nehéznek találom, nehéz a számomra. Ha csak egy hindu Mester vagy indiai Mester vagy, aki szakállat növeszt, ahogy ő, akkor már jól nézel ki. Nem számít. Nem kell rúzst feltenned, semmit. Mégis jól nézel ki. Minél hosszabb a szakáll, annál inkább úgy néznek ki, mint egy mester, és jóképűek. A férfiak olyan csodálatosak. Semmit se kell tenniük magukkal. A nők mindig szaladnak utánuk, bolondulnak a férfiakért. És a nők sok rúzst és ilyesmit használnak, és haj és körmök és ilyesmi, és néha mégsem tudnak férfit találni. Mint én, például. Ez egy tipikus példa. Azt gondolnátok. Néhány férfinak még manapság is tetszem. Elhiszitek? Bajkeverők. Azt mondtam nekik, „Nem, nem, nem! Nincs tovább. Nincs több ilyen játék. Fáradt vagyok.”
Folytatjuk. Ez csak naptár volt. Négy óra van. Szeretnétek most elmenni enni és jövő héten folytatni? (Nem.) Hogy értitek, hogy „nem”? Még sok van hátra. Nem, megtartjuk szappanoperának jövő hétre. Mert ma sokat beszéltem és lassan is beszéltem. Négy óra van, mindenkinek el kell mennie. Menjetek haza. Jövő héten. Ez van. Én is szeretnék maradni, de nektek mennetek kell, mert vár titeket a buszotok, a szeretett karmátok vár otthon. A gyönyörű karmátok vár titeket valahol. Én örökké itt ülhetek. Ők örökké itt ülhetnek. De ti, nem. Menjetek. Különben azt gondolják, hogy foglyul ejtettelek titeket valamilyen varázserőt vagy ilyesmit használva. Bárcsak lenne, akkor használhatnék varázslatot az egész világra és akkor vége lenne minden gondnak. Gyorsan. Rendben.
Jövő héten folytatjuk a történetet. Így működik a televízió. Jövő héten szappanopera. Hogy az emberek folyamatosan nézzék. Érdekesebb. Ez működik számomra. Már egyre idősebb leszek; többé már nem érdekellek titeket annyira, de a történet most nagyon izgalmas lesz. Elkezd egyre érdekesebb lenni. Sose tudhatjátok, hogy mi következik. Szóval, oké, viszlát legközelebb, ha jövök legközelebb. Hogy ismét kijövök-e jövő héten, vagy sem, nem tudom. Rendben. Köszönöm.
( Mester, megoszthatok valamit Veled? ) Igen. Itt akar tartani, ez azt jelenti. Ezt jelenti. Mondd el nekem. Egyébként, nem, a gyümölcs jó. Egyébként, legutóbb, az csak néhány kisgyereknek volt, de a gyümölcs jó. Ezek itt mind sok szemét. Az ilyenfajta dolgok mind sok szemét a világnak. Tehát helyes volt, amit múlt héten csináltatok; nem vettétek meg, az volt a helyes. Arra gondoltam, hogy a gyerekek talán inkább szeretnének néhány (vegán) cukorkát vagy (vegán) tortákat tőlem, most az egyszer. Otthon talán nem engedik nekik, tehát. De nem számít. Jól csináltátok, jót csináltatok. Ne vegyetek többet ilyet. Habár ezt könnyebb nekem adni. Mert egy almát, ha így dobok, "Ó, a szemüvegem! A szemüvegem! A fejem, a fejem! Mester, ez fáj." Ez könnyű. (Ó, remek!) Igen, oszd meg. Mondd el nekem. A kezeimmel vagyok elfoglalt, nem a füleimmel.
( Az egyik videóban a mai tanításaidról, ) Igen. ( arról beszéltél, hogy több kormánynak kellene állatvédelmi törvényeket hoznia, és csak szeretnék megosztani valamit Iránból. És Iránban, azt hiszem egy hónapja történt, vagy két hónapja… Most hivatalosan jóváhagyták a törvényt, hogy az állatok bántalmazása bűncselekmény. ) Iránban? ( Igen. Most már bűncselekmény. ) Kiváló! Köszönöm, köszönöm, Allah! Köszönöm, Mohamed próféta, Béke legyen Vele. Pompás! ( És volt még ott… Az elmúlt pár évben, sok kárt okoztak, a kutyáknak ártottak különösen, ez Iránban volt, és az emberek lefilmezték és beszámoltak erről. Még a törvény jóváhagyása előtt is, már néhány helyi polgármester vagy a tartományi vezetők, ők… ) Megtiltották ezt. ( És kérték az embereket, hogy jöjjenek, mondják el, ki volt az a pasas, aki csinálta azt a dolgot... ) A kegyetlen cselekedetet. Igen. Kitűnő! Kiváló! Irán. Kitűnő! Hű! Köszönöm, Allah! Dicsértessék Allah! Pompás! Olyan boldog vagyok. Olyan boldog. Nagyon jó. Kiváló hírek. Nagyon jó. Beindult. Már jön. Hamarosan jön. Minden jobb lesz.
Adjátok oda ezeket a kínai embereknek, és az Au Lac-i (vietnami) embereknek, és a nyugati, a nem ázsiai embereknek. Szükségetek van rá? Egy kicsi. (Igen, van.) Nem, nem nektek. A szerzeteseknek, mint felajánlás. Sajnálom. Gyere. Fel, ide fel hozzám. Ó, az kisebb, könnyebb. Ugyanaz? (Igen.) Még nagyobb is. Csak a felét láttam. Azt hittem, kisebb. Felajánlás a szerzeteseknek. Felajánlás a makulátlan és tiszta Fénytestű Vairocana Buddhának, több ezer milliárd transzformációs testű Shakyamuni Buddhának és Amitabha Buddhának a Nyugati Paradicsomban. Ezt hívják liturgiának. Megcsináltuk a reggeli, esti liturgiánkat. Ez a kínaiaknak van Kínából, és az Âu Lạc-i (vietnámi) emberektől. Elosztják egymás között. Adjátok a csoport vezető(i)nek és ők majd odaadják egymásnak. Ne vegyetek el sokat. Minden embernek egy kicsit. Jönnek és később majd elviszik. Jöjjenek a csoportvezetők, hogy elvigyék, rendben? A csapatok vezetői jöjjenek, vigyék el és osszák szét, rendben?
Ma nem tudok veletek enni, srácok. Sajnálom, egyedül esztek. Ma, a Menny azt mondta nekem, hogy ne egyek veletek. Valójában, legutóbb, ettem néhány emberrel, talán egy új beavatottal, és az nem volt túl jó energia, mintha csipkedne, szúrkálna engem, mint a tűk. Amíg ott ettem, csipkedést, szúrkálást éreztem itt, ott. Szerencsére, nem az egész testemen, csak itt, ott, ott, mindenhol. Itt és ott. És ezúttal a Menny figyelmeztetett, hogy ne egyek veletek, srácok, szóval ezen a héten nem eszem veletek. Talán majd a jövő héten megint.
( Kedves Mester, Indiában van egy hagyományunk, hogy bármikor főzünk magunknak reggelenként, az első, hogy felajánljuk Istennek ) Igen. ( és a Mesterünknek. ) Igen. ( És azután az első chapati “Gau fű” néven ismert, és a második a kutyáknak, és a harmadik a teheneknek. ) Hű! Még csináljátok ezt? (Igen.) Rendben, nagyon jó. Nagyon jó, folytassátok. Azt hiszem, minden országban más hagyományuk van a felajánlásra Istennek, vagy a láthatatlan lényeknek. Azt hiszem.
Jövő héten. Köszönöm. Haza kell mennetek. A tajvaniaknak (formozaiaknak) haza kell menniük, a kínaiak menniük kell enni, a nyugatiaknak menniük kell enni. Nem látlak titeket elégszer, de nem tudom, mennyi az elég. A kutyák sem látnak engem eleget; magamat sem látom eleget. Igazán. Igazán. Vagy meditálok, akkor nem látom magam, vagy amikor felkelek, csak a papírokat látom az orrom előtt. Ezért, néha nem eszem időben, és az étel kihűl meg minden, mert az ételt együtt hozzák a dokumentumokkal. Nem akarom, hogy állandóan jönniük és menniük kelljen, mert mind elfoglaltak vagyunk. Ez egy extra munka, amit csinálnak; ennivalót hoznak nekem. Szóval, néha reggelit hoznak, mostanában csak vacsorát hoznak. Korábban csak reggelit hoztak, és később azt mondtam, a reggeli túl korai. Hét órára kellett hozniuk, azt jelenti, hogy fel kellett kelniük hatkor vagy ilyesmi. Ezért azt mondtam: “Ne, hozzatok csak vacsorát.” Úgy értem, ebédet, ebéd után, délután. És aztán, most, itt ismét hoznak reggelit és vacsorát; egybe rakom mindet. Amikor van időm, mindegyiket kinyitom és megnézem, melyik jó, kiveszek egy párat. Ez is nagyon kedves. Kirakjátok mindet az asztalra, és úgy érzitek, pompás, mint egy király vagy ilyesmi. Olyan sok. Hordozóba rakják és ti csak szétosztjátok mindet: valamit a kutyáknak, valamit nekem, néhányat az iratokra. Néhány rácseppen az iratokra. Talán az iratok is éhesnek érzik magukat. Jó, akkor. Szeretlek, de itt hagylak titeket. Találkozunk legközelebb. Remélem, legközelebb tényleg ki tudok jönni a szamádimból. Mert néha a munkához ki kell jönnöm. Néha kiszállok, de sokáig tart a munkára összpontosítani, másképp nem tudok koncentrálni. Talán öregebb vagyok, ezért. Viszlát, gyerekek. Ez azt jelenti Viszlát. (Viszlát, Mester.) Viszlát, gyerekek. ( Mester, annyira szeretünk. Szeretünk Téged. ) Hallottam. Köszönöm. Valami új? Folyton azt mondják, "Szeretlek. Szeretlek.” Azt mondtam, "Ezt hallom állandóan. Valami új?" Meddig maradtok még? (Holnap megyek.) Tajvan (Formosa)? (Ők kedden indulnak. Kína.) Kína. Jó. Én is azt gondoltam, hogy Kínából jöttél. (Jöhetek rövid tartózkodásra?) Persze, jöhetsz rövid tartózkodásra. Igen, jöhetsz hogy elkísérd őt. Jól van. Vigyázz magadra. Mindannyian vigyázzatok magatokra. Szárazföld, kisföld, vagy középföld. (Rendben.) ( Köszönöm, Mester. ) Nem gond. Csak szeretetem van, semmi más. Nem adhatok semmi mást. A szeretet minden, amim van. Csak szeretetre van szükségünk.
